A mellrekonstrukció története

Mint sok már rekonstrukciós technika, a mellrekonstrukció is több tíz évvel ezelőtt fejlődött ki. Az orvostudomány fejlődése ezen a területen is jelentős újításokat hozott, amik lehetővé teszik az ernyedt mell rekonstrukcióját, vagy egy teljesen új mell kialakítását.

A MELLRÁK TÖRTÉNETE

A dokumentációk alapján már időszámításunk előtt 6000 évvel diagnosztizáltak mellrákot. A modern időkig a terápia sokkal fájdalmasabb volt, mint maga a betegség. Úgy tudni, hogy Kleopátra is szenvedett ebben a betegségben, akinél az ősi egyiptomi gyógyítók vélhetően kisütötték az emlőt, azzal a tudattal, hogy így kiégették a betegséget is. A 18. században egyéb barbár módszereket is alkalmaztak. Egyszerűen odakötötték a beteg nőt egy székhez, és altatás nélkül levágták a beteg mellet. Tény, hogy ezt a drasztikus „operációt” túlélték, viszont rövid időn belül másban elhunytak.

A 19. században az anesztézia (altatás) fejlődésével javult a helyzet.  Dr. William Halsted nevéhez fűződik a radikális masztektómia, ami annak idején a leghatékonyabb gyógymódnak bizonyult a mellrák gyógyításában. De akkor még elegendő tapasztalat híján nem volt lehetőség a műtét utáni mellrekonstrukcióra, így maradt a torz mell.

A feminizmus előretörésével az 1960-1970-es években jelentős változás történt a mellrák gyógyításában és a műtéti eljárásokban. A radikális műtét alkalmazásával a teljes emlőt és a hónalji nyirokcsomókat távolították el. Később kifejlesztették a mellet megkímélő műtétet (szegmentektómia), a szövetminta vételt ill. a mikroszkopikus kivizsgálását, és a sugárterápiát. A mellrekonstrukció pedig elhozta a választás lehetőségét.

A MELLIMPLANTÁTUMOK TÖRTÉNETE

A 20. század közepén a szilikonimplantátumok kifejlesztése elősegítette a mellrekonstrukciós technika fejlődését is.

1962-ben használták először kozmetikai célból a mellnagyobbítást szilikon implantátummal, ezután különböző cégek kezdték kínálni az implantátumot mellnagyobbításra és rekonstrukcióra. 1992-ben a szilikonimplantátum népszerűsége csökkent, mivel a szilikon egyes esetekben megrepedt, tartalma beszivárgott a szövetekbe, ami fájdalmas sebet keltett, nem beszélve arról, hogy így a mell is deformálódott.  Így az FDA kivonta a forgalomból a szilikon-implantátumokat és újabb vizsgálatnak vetette alá. Az amerikaiak csak akkor dobták újra piacra (2006), amikor meggyőződtek a biztonságáról.

A LEBENYTECHNIKA TÖRTÉNETE

Néhány tíz év alatt különféle mellrekonstrukciós technika fejlődött ki. Többek között a saját szövet-lebennyel történő helyreállítást is tesztelték. Ezt a technikát azoknál a nőknél alkalmazzák, akiknek új mellre van szükségük. 1970-ben alkalmazták először LD szabadlebenyek „módszerét”, 1982-ben pedig a TRAM érnyeles izomlebeny „módszert”. A mai napig ez a két technika a legnépszerűbb. Manapság egyre jobban előtérbe kerül a saját zsírszövettel való rekonstrukció.